Király József

5. Gyermekeket érintő intézkedések

Elindul a bölcsődei férőhely-bővítési program

A kormány 2012-ig 15-16 ezer új férőhellyel kívánja bővíteni a nappali ellátást, elsősorban európai uniós források felhasználásával és új ellátási formák kialakításával. Ehhez a törekvéshez kapcsolódóan már 2010. január 1-jétől 20 százalékkal emelkednek a csoportlétszámok, és 2010. január 1-jétől mintegy 15 százalékkal emelkedik a bölcsődei normatíva is (az 540 ezer Ft/fő emelkedik mintegy 15 százalékkal (621.000 forintra).

A bölcsődei férőhely-hiányt mérsékelheti egy új, a családi napközihez hasonló tartalmú, de egyszerűbb és rugalmasabb szabályozással bevezetendő napközbeni ellátási forma, a családi gyermekfelügyelet. A családi gyermekfelügyelet – amely 2010. január 1-jétől működtethető – egyéni vállalkozás keretében munkahelyeket is teremthet.

2010. január 1-jétől rugalmasabbá válnak a csoport-, osztályszervezési feltételek az iskolákban is, hiszen jövő évtől – a jelenlegi három helyett – négy egymást követő évfolyam tanulóiból lehet összevont osztályt szervezni az általános iskolában és az alapfokú művészetoktatásban. 2010. január 1-jétől mindezeken túl az iskola vagy óvoda fenntartó saját hatáskörben dönthet a maximális csoport-, illetve osztálylétszám – az óvoda vagy iskola méretétől függően 10-20 százalékos – túllépéséről.

Bővül a gyermekétkeztetés köre: már a hetedikesekre is kiterjed

A kormány ígéretének megfelelően jövőre is tovább bővül azon gyermekek köre, akik ingyenes étkeztetésben részesülhetnek. 2010. január 1-jétől ugyanis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődések, óvodások, valamint az 1-6. osztályos diákok mellett a 7. osztályos rászoruló gyermekek is ingyenesen étkezhetnek. Természetesen megmarad emellett a kedvezményes étkeztetés lehetősége azon bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek számára is, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosultak, de tartósan betegek, fogyatékosok, illetve 3 vagy több gyermeket nevelő családban élnek.

Iskolagyümölcs program indul

Január 1-jétől 600 millió forintos uniós forrás bevonásával indulhat meg az iskolagyümölcs program az 1-4. osztályos tanulók számára. A június 30-ig tartó program célja a hazai gyümölcsfogyasztás növekedésének elősegítése és az ifjúság táplálkozási szokásainak javítása. Az iskolafenntartók – önkéntes részvételi alapon – vissza nem térítendő támogatás segítségével biztosíthatnak almát az alsó tagozatos tanulóknak.

6. Esélyegyenlőség erősítése

Telepfelszámolás

2010 januárja és 2014 márciusa között Magyarország ötszáz cigánytelepe közül száz felszámolására kerül sor. Csak jövőre 1 milliárd forint jut erre a célra.

Romák a közigazgatásban

2010 januárjától 200 roma diplomás kezdheti meg határozatlan idejű munkaviszonyát a közigazgatás különböző szintjein. Az októberben elindult program – amelynek célja a vezető roma értelmiségi réteg kiszélesítése és megerősítése – része a romák felzárkóztatását és beilleszkedését szolgáló intézkedéssorozatnak. A program keretében sikeresen pályázók ingyenes versenyvizsga-felkészítő tanfolyamon vesznek részt, a vizsga letétele után pedig különböző közigazgatási szerveknél helyezkedhetnek el. A felkészítést, és a pályázók első éves fizetését is az Államreform Operatív Program keretében, európai uniós forrásból finanszírozza a kormány.

7. Közlekedést érintő változások

Módosul a KRESZ

A január 1-én életbe lépő KRESZ-módosítás célja a szabályosan közlekedők, a kerékpárosok, a gyalogosok védelme, az előírások egységesítése, egyszerűsítése, a szabálykövető magatartás erősítése és egyes korszerű forgalomtechnikai megoldások bevezetése. Fontos hangsúlyozni, hogy egészében nem kerül átírásra a KRESZ, csupán a szabályok egy része változik.

Néhány részlet: Az új KRESZ pontosítja a gyalogos átkelőhely forgalmi rendjére vonatkozó szabályokat. A jövőben a zebra felé tartó autósok csak olyan tempóban haladhatnak majd, hogy még az átkelő előtt képesek legyenek megállni. Január elsejétől már nemcsak a villamos-megállóhelyeket, hanem más menetrend szerint közlekedő járművek és az iskolabusz megállóhelyét is csak fokozott figyelemmel lehet megközelíteni. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a kerékpárosok a táblával jelzett egyirányú utcákban kerékpársáv hiányában a megjelölt iránnyal szemben közlekedjenek. A módosítás feloldja a kerékpárok szoros jobbra tartási kötelezettségét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kerékpárosok az út közepén haladhatnak majd. Szintén fontos változás, hogy a biztonsági feltételek fennállása esetén a forgalmi okokból álló járművek mellett vagy között a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok, az álló járművek mellett jobbról a kerékpárok pl. a piros lámpánál előre haladhatnak. Az új szabályozás pontosítja a hatósági jelzésre vonatkozó rendelkezéseket, a rendszám nélküli közlekedés visszaszorítása érdekében. A rendszámot jól látható helyen és módon kell a járművön elhelyezni, meglétét és állapotát indulás előtt ellenőrizni kell. Korábban a KRESZ csak azt írta elő, hogy a járműnek rendelkeznie kell rendszámmal, mostantól azonban azt is, hogy a rendszámot fel kell szerelni, és meglétét indulás előtt ellenőrizni kell.

Egyablakos ügyintézés bevezetése az autósok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében

Január elsejétől kerül bevezetésre az autósok adminisztrációs terheit csökkentő egyablakos ügyintézés, amelynek célja az egy helyen és időben végzendő műszaki, környezetvédelmi vizsga és eredetvizsgálat bevezetése. Ez nem kerülne többe, mint a korábbi, külön-külön elvégeztetett vizsgák összköltsége. Az eljárás tehát gyorsabb és egyszerűbb lesz, miközben maga az ügyintézés nem drágul.

Rendelet szigorítja az autóbontók működési feltételeit

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztérium rendelete január 1-jével szabályozza az autóbontók működési feltételeit, tovább nehezítve az illegális vállalkozások működését. A járművek bontásához január elsejétől a közlekedési hatóság által kiállított bontási engedély – „bontási átvételi igazolás” – lesz szükséges. Az igazolás kiállítása előtt a bontóban meg kell majd vizsgálni a jármű alváz- és motorszámának eredetiségét, valamint hogy a jármű azonos-e a kérelmező által átadott okmányon szereplő járművel. Az igazolás többek közt tartalmazza majd a tulajdonosa által tovább üzemeltetni nem kívánt jármű hulladékként, elbontási célból történt átadását és átvételét. A bontóban a vizsgálat során elvégzik a felhasználható alkatrészek minőség-ellenőrzését is. A minőség-ellenőrzés eredménye alapján az alkatrészeket színjelzéssel kell ellátni. A javítás nélkül beépíthető alkatrészt kék, a javítható, vagy felújítható alkatrészt ezentúl piros színnel kell megjelölni, a színjelzést később kereskedelmi értékesítés esetén a számlán is fel kell tüntetni.

8. Változások az egészségügyben

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó jogosultság módosítása

2010. január 1-jétől amennyiben az egyes biztosítási jogviszonyok között 30 napnál rövidebb a megszakítás, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szempontjából a biztosítási időt folyamatosnak kell tekinteni, így senki nem maradhat például egy néhány napos munkaviszony megszakítás miatt biztosítás nélkül.

Gyermekápolási táppénz meghosszabbítása méltányossági alapon

2010. január 1-jétől az egészségbiztosító méltányosságból az előírtnál több napi gyermekápolási táppénzt állapíthatna meg azok részére, akik a gyermekük betegsége folytán erre rászorultak. A súlyosan beteg gyermekek gyógyulásához nem feltétlenül elegendő a törvényben biztosított időtartam (a gyógyulás sok dologtól függ, pl.: a gyermekek száma, kora), így előfordulhat, hogy a szülő nem tudja gyermekét ápolni, vagy a jogszabályokat kijátszva saját jogán megy táppénzre, vagyis a foglalkoztatónak kell kifizetnie a biztosított után a táppénz hozzájárulást.

9. Egyéb intézkedések

Változnak a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályok

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében január 1-jétől a termékdíjas szabályozás eddigi rendszerével szemben, ahol – a hulladékgazdálkodási felelősség megosztására figyelemmel – a kereskedelmi csomagolás esetén mind a gyártónak, mind az első továbbforgalmazó vevőnek termékdíjat kellett fizetnie – a díjfizetésre kizárólag a gyártó lesz kötelezett (tehát a kereskedő eddigi fizetési kötelezettségét is a gyártó, azaz az első belföldi forgalomba hozó fizeti meg).

Az adminisztrációcsökkentés jegyében a termékdjífizetési kötelezettségnek nem a csomagolás darabszáma után, hanem a tömege alapján kell eleget tenni, így az érintett kötelezettek számára jelentősen egyszerűsödik a bevallás.

Nemzeti Kulturális Alap finanszírozási rendszerének hatékonyabbá tétele

2010. január 1-jétől az ötöslottó játékadójának 90 százalékából fedezik a Nemzeti Kulturális Alap bevételét, a kulturális járulék pedig megszűnik. A járulékfizetési kötelezettség minden, az eddig e kötelezettség alá tartozó termék esetében megszűnik (például: a hirdetések, a CD-k, az országos rádió-és televízió-műsorszolgáltatás, könyv, újság, divattervezés stb.).

A járulékfizetési kötelezettség megszüntetése a jelenlegi gazdasági helyzetben segítséget jelenthet az eddig járulékköteles tevékenységet folytató vállalkozásoknak. A finanszírozás átalakításának köszönhetően várhatóan nő a Kulturális Alap bevétele, ami a magyar kultúrát népszerűsítő programok elindítását segítheti elő, mint például az olvasáskultúrát és a magyar nyelv ápolását is népszerűsítő Márai-program.

Egyszerűsödik a vizsgaszervezés a felnőttképzésben

Január 1-től – a szakképzési törvény módosításának köszönhetően – jelentősen egyszerűsödik a felnőttképzési intézményekben folyó oktatás vizsgaszervezése. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a vizsgaszervezés egyablakos rendszerben történik majd. Megszűnik a pályázati rendszer, amelyet a szakképesítés egy-egy területéért felelős miniszter külön-külön működtetett, az engedélyezés egyszerűbben, hatósági eljárás keretében történik majd. Az engedélyeztetést olyan hatóság látja majd el, amely már most is szakképzési feladatot lát el. Ez az intézmény tárolja majd központilag a vizsgairatokat is a jegyzők helyett, így lehetővé válik a szakmai vizsgák dokumentumainak központi nyilvántartása, egyúttal az igénylők számára is egyszerűbb, áttekinthetőbb lesz a hiánypótlás és a bizonyítványmásolatok kiállítása. A vizsgaszervezésre jogosultságot kapó intézmények az ország egész területére érvényes engedélyt kapnak, amely az eddigi négy év helyett visszavonásig érvényes lesz. A vizsgaszervezőknek továbbra is szigorú alkalmassági követelményeknek kell majd megfelelniük, és bevezetik kötelező időszakos ellenőrzésüket is.

Változások a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaiban

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 2010. január 1-jén hatályba lépő módosítása – összhangban a kormánynak a kis súlyú jogsértések esetén a szankcionálás fokozatosságát célzó korábbi elvi döntéseivel – a hatósági ellenőrzés során alkalmazható szankciókat szabályozza újra. Az ellenőrző hatóság a kiemelt fontosságú közérdeket vagy mások jogait nem sértő, a jogsértő által felszámolható jogsértések esetében a jövő évtől – az egy éven belüli ismételt jogsértések kivételével – a jogszabálysértő személyt bírság kiszabása nélkül figyelmezteti a jogszabálysértésre, és ezzel együtt kötelezi a jogszabálysértés megszüntetésére.

Egyéni vállalkozókat és az egyéni céget érintő változások

Az egyéni vállalkozókat és az egyéni cégeket érintő, 2010 januárjától életbe lépő változások – elismerve a kisvállalkozók gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepét – megkönnyítik az egyéni vállalkozók tevékenységét, a cégalapítást, csökkentik az adminisztratív terheket. (Az egyéni vállalkozók esetében fontos könnyítést jelent például, hogy szüneteltethetik tevékenységüket - legalább egy hónapig, de legfeljebb öt évig - és a szüneteltetés időtartama alatt adót és tb-járulékot sem kell fizetniük.)

Az egyéni cégek a társasági adóalanyokra vonatkozó szabályok szerint működhetnek a jövőben, így szabadabban dönthetnek az elért eredmény felhasználásáról, ami várhatóan hozzájárul majd a vállalkozói kedv élénküléséhez. Az egyéni cégre a járulékokat tekintve is a társas vállalkozás tagjához hasonló szabályok vonatkoznak majd. A módosítás jövőre azt is lehetővé teszi, hogy az egyéni cégek bizonyos feltételekkel az EVA hatálya alá tartozzanak.

Az élettársi kapcsolatok nyilvántartása

2010. január 1-jén lép hatályba az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény azon módosítása, amely létrehozza az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását. A közjegyzők által vezetett nyilvántartás az élettársi kapcsolatban élőknek – nem csak az adminisztrációs terheket csökkenti, de lehetővé teszi az élettársi kapcsolatban élőknek, hogy egyszerűen és hitelt érdemlően bizonyíthassák kapcsolatuk fennállását vagy fenn nem állását. A kapcsolat fennállását, illetve annak megszűnését a közjegyzők számítógépes adatbázisban fogják vezeti. Így amennyiben az élettársi kapcsolatot valamilyen jogosultság, így például özvegyi nyugdíj igénylése miatt igazolni kell, a számítógépes adatbázis egyértelműen igazolni fogja, hogy a felek között élettársi kapcsolat áll fenn. A nyilvántartáshoz többletjogosultságok egyébként nem fűződnek, egy kivétellel: a különböző nemű párok esetében a közjegyzői nyilvántartásba vétel egyben apasági vélelmet is keletkeztet, így esetükben nincs szükség apai elismerő nyilatkozatra.

Változások az építésügyi szabályozásban

Az október közepe óta hatályos, az építőiparban jelentős problémákat okozó lánctartozások megfékezését célzó „Biztos kéz” programot január elsejét követően egy további lépéssel terjesztik ki. Így a jövőre meginduló közbeszerzési eljárásokban az építési beruházások tekintetében már kötelező lesz alkalmazni az építtetői fedezetkezelőt, átláthatóbbá téve a kivitelezés finanszírozását és egyben biztonságosabbá a beruházások megvalósítását.

Jelentős előrelépést hoztak az építésügyi szabályozásban azok a kormányrendeleti szintű jogszabályváltozások, amelyek az egyes építési beruházásokhoz szükséges eljárások idejét rövidítették le, egyszerűbbé téve az engedélyezést. A jogszabálycsomag 2009. október 1-jével életbe lépett, 2010. január 1-jével pedig már az integrált eljárás is igénybe vehető. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy az ügyfél egyetlen közreműködő hatósághoz nyújtja be összes kérelmét, az illetékes hatóságok pedig együtt dolgoznak. A folyamat ügyintézési határideje a leghosszabb ideig tartó hatóság engedélyezési szakaszával megegyező. Amennyiben szükséges, a jogorvoslati határidő integrálásával pedig további hónapokkal rövidül az engedélyezés.